...nem tudom már felidézni a pillanatot, amikor bűvöletbe ejtettek a textilek. Talán egészen kicsi voltam még. Csak arra emlékszem, hogy Icunak csodák születtek az ujjai között, és mindig nagyon vártam Őt haza. Később, mikor már otthon varrt, sokat időztem a műhelyében. A lehulló anyagdarabokból el-elcsentem a legfényesebbeket, és bogarásztam a sok színes gomb, cérna és gyöngy között. Titkosírásból olvasta ki, hogyan készülnek a ruhák! Kicsi gyermekként azt gondoltam, a szabásminta-olvasás valamiféle varázslat. És bár ma már tudom, nem az, a bűvölet megmaradt.
Az első öltés minden darabon Neked szól azóta is, Icu. Első sem lett volna nélküled. Köszönet érte.
Innen hát a szenvedély, kedves Látogató, aki az oldalamon jársz most. A szenvedély, amivel az anyagokat és a színeket összeválogatom egy-egy darabhoz, ahogyan mindig új formákkal és díszítésekkel kísérletezem.
Örömmel tölt el, ha valami szépet sikerül alkotnom, és egy kicsit én is varázsolhatok: gyöngyökkel, flitterekkel, szalagokkal; felületekkel és fényekkel.
Öröm, hogy kíváncsi vagy minderre, böngészés közben idetaláltál, és vetsz néhány pillantást a hernyófülű táskára, vagy a lebegő ülőpárnára. Öröm, ha van kedvenced.
S ha megszereted, viseled őket, vagy a szobádat díszíted velük, az a legnagyobb öröm, amit kaphatok.
Szeretettel üdvözöllek,
Anett
Bemutatkozás